Na és szépen kezdem az elején...
Minden úgy kezdődött,hogy egyik csapattársam felhivott,és avval kezdte,hogy akarok-e menni Norvégiába.Csak álltam hogy most mi van? Kérdezősködtem ,hogy tényleg igaz-e,mirefel s ilyesmi.Mondta,hogy a sulijában a tornatanárnőt értesitették,hogy pár csapat visszavonult,igy van hely,és hogy menjen a csapatjával.Azt is mondta,hogy egy nagy foci kupa,sok csapattal s minden.Persze megjött a kedvem,de nem gondoltam,hogy a szüleim elengednek.Sikerült meggyőzni,és ők is belátták,hogy ennyiért ilyen lehetőséget nem jó kihagyni.Tehát,elmehettem! 

Az út nagyon hosszú volt.Azt elmondanám,hogy akármilyen hosszú útra megyek,mindig rosszul vagyok az úttól,ezért féltem most is.Udvarhelyig azt hittem meghalok,de miután megálltunk,amig felszállt az udvarhelyi csapat helyrejöttem és tovább nem is volt bajom.Miután átmentünk a határon,rájöttem,hogy nem aktiválódott magától a roamingom,ezért nem tudtam telefonálni,egyszóval: megszivtam.Menet megálltunk Prágában.Fél nap alatt a fél várost körbejártuk.Megnéztük a fontosabb templomokat,és szó szerint futkorásztunk.Azt hittem a lábaim leszakadnak.Jó lett volna,ha adnak kis szabadidőt szétnézni,vásárolgatni,de nem...Éjjel indultunk is tovább.Németországban,Rostockban felültünk a kompra,ahol 6 órás hajókázás elé néztünk.Nagyon tetszett a komp.Csomót mentem össze-vissza rajta,minden részét megakartam látni: tusoló,szauna,ebédlő,recepció,lift.Elszórakoztam.Hat óra út után megérkeztünk Svédországba,ahol leszálltunk a kompról és folytattuk utunkat.Itt sokra nem emlékszem,mert sokat aludtam.Kora reggel,mikor megébredtem,láttam,hogy állunk és hogy nagyon esik az eső.Visszaaludtam és ez még megismétlődött párszor.Nem tudtam miért állunk ugyanott három órája?! Valahogy rájöttem,hogy már ott vagyunk Osloban az a suli előtt,ahol el leszünk szállásolva.Még kicsit kellett várjun,hogy jöjjön valaki,aki megmondja melyik osztályteremben leszünk.Miután megjöttek bevittük a csomagokat az osztályba,és elkezdtük rendezni a padokat,hogy férjünk el húszan.Kicsit nehéz dolog volt.Ezután nem kellett semmit se csináljunk,csak várni,hogy meghozzák az ágyakat és ebédelni menni.Persze nagyon sokaz vártunk az ágyakra.Amikor meghozták,akkor jöttünk rá,hogy nem férnek el az osztályban.Nagyon összesűritve volt minden,alig volt egy kicsi hely,hogy lehessen járkálni.
Mindig úgy volt,hogy a reggeli ott a sulinál lesz és az ebéd+vacsora a pályáknál egy sportcsarnokban.Ahol volt az ebédlő ott voltak a tusolók is,de át kellett menni az udvarom.Mondanom se kell,milyen rossz volt tusolás után az udvaron futkorászni.Amúgy a kajálda úgy volt,hogy mikor mentél be el kellett vedd amit akartál: sajt,sonka,vaj,különböző kenyerek,szalámik,tej,méz.Lehetett teát,kakaót és kávét is inni.Én eléggé (milyen eléggé? NAGYON) válogatós vagyok ilyen sonkák,szalámik terén,ezért minden reggelim szimpla vajas kenyér volt,néha sajttal,de sok idő után rá se tudtam nézni. (amikor mentünk valamit megnézni akkor is szendvicseket pakoltunk)