Belegondoltam,hogy 3 éve milyen sokat is jelentett nekem a kézilabda.Azt is mondhatom,hogy akkor a kézilabda volt az életem.Törekedni akartam,hogy nagyon jó legyek,és amikor meglátnak a pályán csodálkozzanak,hogy mennyit fejlődtem,és,hogy "na ez a lány tényleg tud valamit,ő a legjobb.Egy ideig szivesen mentem edzésre,mert azt éreztem,minden egyes edzéssel tovább kerülök a célomhoz.
Sajnos telt az idő,és egyre jobban azt éreztem,hogy nekem nincs tehetségem a kapussághoz.Hiába mondták a csapattársaim,hogy jól védek meg minden,kezdtem nagyon nem érezni ezt.Elég sokat kihagytam a térdsérülésem miatt,ez is hozzájárulhatott,hogy nem kezdtem fejlődni.Még egy ok szerintem a súlyom is volt,hogy azért annyira gyorsan mozogni és hajlékony se vagyok.
Az edző hozott új kapust,akivel annyira elvolt,hogy milyen nagy tehetség,de nem volt az.És engem egyre jobban kezdett lesz*rni.Én voltam a legrosszabb.Eddig legelső kapus voltam(olyan volt végigvédtem az egész turnét),mostmár a nézőtérről néztem a meccset!! Az országos döntőre mindenki azt mondta,hogy miattam jutott be a csapat.Volt egy olyan időszak is,hogy mások miatt,mindig én voltam a hülye,lusta,szerencsétlen és még nemondjam mi.Ezt megelégeltem,abba akartam hagyni a kézilabdát,aztán megzsarolt,hogy akkor kizárja a csapatot a bajnokságból,és ezt nem akartam,mert akkor egy egész csapat utált volna.Egyik edzőtáborba agyrázkódást kaptam ,és amiatt nem járok már edzésekre.Ez van körülbelül egy éve.Részben hiányzik az a mozgás,de amúgyse birom a fejem miatt.És az,hogy nem járok edzésre,szerintem amiatt lett jobb médiám,mint az elmúlt 4 évben.
Egy dolog azonban hiányzik.A turnék,kiszállások és edzőtáborok.A meccseket kivűl mindig rengeteget szórakoztunk.Sétáltunk a városban,vagy csak egyszerűen a szobába hülyéskedtünk és röhögtünk. De sajnos a turnékon rengeteg volt a kibeszélés és a veszekedés...

És,ahogy igértem,következik a beszámoló az esküvőről.
Legelőször mikor anyum mondta,mondtam,hogy én biztos nem megyek.Anyum se akart menni,merthogy nincs pénz és olyan elegáns ruhája sincs,apum meg dolgozott akkor.Meggondoltam magam,hogy akkor elmegyek mamámékkal.Pénteken még úgy volt,hogy én s tatám megyünk,aztán szombat reggel anyum és mamám is meggondolták magukat,tehát öten mentünk.Nem is mi lettünk volna,ha nem lett volna valami baja a kocsinak.Olyan 5 kilóméter lehetett hátra,és megálltunk,hogy kérdezzük meg valakitől,hogy hol van az a vendéglő,mert nem tudtuk,hogy elhagytuk-e.A kocsiban a viz felforrt és kiszakadt valamilyen cső és kifolyt a viz. Megkellett várjunk valami rokonokat,hogy hozzanak vizet és kicsit hűljön a kocsi.Valahogy odaértünk és angyon furán éreztem magam,mindenki jött oda,hogy hogy megnőttem,megváltoztam és egy jópár emmberre nem is emlékeztem. Egyik unokatesómra se emlékeztem.HMMM. Jó lenne,ha nem lenne unokatesóm,de ezt inkább nem mondom tovább. Kiváncsi voltam,milyen lehet egy esküvő,amin a menyasszony román és a vőlegény magyar.Sajnos sok román népzene ment,inkább lett volna manele..De voltak magyar zenék is.Tatám egyik testvére egyvégbe nyaggatott,hogy táncoljak vele,nem értette meg,hogy nem akarok és nem is szeretek. Egy kicsit táncoltam még más zenére,de persze,hogy ilyenkor jött meg a kedvem egy jó nagyot bulizni.Nem is én lennék.Most nem hencegésből mondom,vagy azért mert alkoholista lennék,de ittam pezsgőt,cosmopolitant( vodka,viz,grenadine),2 kávét,koktélt(karamell,viz,almalé-na ez annyira finom volt) ,csokilikőrt,gin tonicot.Rájöttem,hogy nagyon nem szeretem a Jagermeistert.Amúgy legtöbbször ültem egyedül vagy kint,vagy bent.Jó lett volna az unokatesómmal beszélgetni.De még mennyire.Igy összegzésben jó volt.Egy másik unokatesóm,azt mondta,hogy miután befejeztem a sulit,menjek ki hozzá Angliába.Ő elszállásol és vigyáz rám.Lehet szaván fogom.

Itt látható az előétel(háttérben a cosmopolitan és csokilikőr).Jól nézett ki,ezért lefényképeztem.Érdekes hús,zöldség és gyümölcs összeállitások voltak.Volt sushi,de inkább nem kóstóltam meg.Elég volt nekem a csirkemell.

Eszembejutott,hogy régebb osztálytársam bemásolta a Boci-boci tarka verselemzést,valami profik által. Érdekesnek tűnt,mivel én egyáltalán nem konyitok az ilyesmikhez.Ha egy héten át gondolkodtam volna,se jutottam volna ilyesmi dolgokra.

Na,hoztam képet a hajamról.nem sok látszik,de ez van, a körmömről és arról,amit ittunk tegnap évzáró után.Ma megyek esküvőbe,holnap leszek.